Milyen a jó felület-előkészítés?

A korrózióvédelem első lépése a megfelelő felület-előkészítés. Ez többféle technikával is történhet, de a cél mindig a tiszta, homogén és érdes felület létrehozása annak érdekében, hogy a bevonat a lehető legjobban tapadjon.

A korrózióvédelem két legfontosabb tényezője a felület-előkészítés és maga a bevonatkészítés, melyek nagyjából fele-fele arányban felelnek az elkészült munka tartósságáért. Ez a lépés igen fontos: Ludányi Béla, a FEKORR Kft. szakmai tanácsadója azt vallja, hogy minden esetben meg kell nézni, milyen igényei vannak a megrendelőnek, és mire van lehetőség – ez a kettő ugyanis nem mindig találkozik. A kívánt eredményt befolyásolhatja a felújítás költségvonzata, vagy esetleg a terület problémás hozzáférhetősége is.

Minden esetben tiszta, homogén, érdes felület létrehozása a cél. Minél tisztább a felület, annál nagyobb az esélye, hogy jól megtapad a bevonat. Ennek egyfajta érdességgel is együtt kell járnia, hiszen a bevonatnak így van lehetősége „megkapaszkodni” a felületen. A legjobb példa erre a sima üveg, amely bármennyire tiszta és homogén, nem lehet jól festeni rá. Ez az érdesség elérhető többféleképpen, például szemcseszórással vagy csiszolással.
A megfelelő tisztaság elérése fém alapfelületek esetében (és légköri igénybevételnél) történhet kézi, illetve gépi úton.

Az igénybevétel típusánál megkülönböztetünk

• légköri,
• immerziós (azaz bemerítéses, például föld alatti objektumok esetén, ahol víz vagy egyéb fluidum jelenléte is várható) és
• egyéb vegyi anyagok általi igénybevételeket. Ez utóbbi esetben általában speciális bevonatra van szükség, ahol a gyártó már a felület-előkészítés módjáról is rendelkezik.

Műanyag vagy akár ásványi eredetű (kő, márvány, tégla) felületek esetén nem léteznek olyan szabványok, mint a fémfelületeknél. Ilyenkor a minél jobb felület-előkészítés és fogadókészség elérése a cél.

Két igen népszerű felületkezelési eljárás a szálcsiszolás és a gyöngyszórás, utóbbi üveggyöngyöt vagy üveglisztet jelent a gyakorlatban. A gyöngyszórást akkor szoktuk alkalmazni, amikor a funkcionalitás mellett nagyobb szerep jut az esztétikának is: ezzel ugyanis egységesebb, mattabb vagy netán fényesebb, a szemnek jobban tetsző felületet lehet elérni – amellett, hogy a hajlatok is jól hozzáférhetők segítségével.

Ha a felület-előkészítést ideálisnak minősítjük, következik a bevonatrendszer kiválasztása és elkészítése.

A felület-előkészítés minőségével egyenes arányban van a várható élettartam.